Douglas Clegg - Álomország

Könyvek:  Főkönyvmoly
Douglas Clegg - Álomország

Fülszöveg

Fülszöveg: A ​nyílás éppen csak akkora volt, hogy befért a fejem, bár szilánkos oldalai beszorították a fülemet. Naftalin szagot árasztott, láthatatlan pókhálók csiklandozták az orromat és a szememet. Éppen azon voltam, hogy visszahúzom a fejemet, mert nem akartam továbbmenni, de akkor meghallottam egy hangot. Nem a fejemben szólalt meg és nem mögöttem, a fény felől jött, egyenesen a sötétből.
– Beau – suttogta – kiengednél játszani?
Vissza akartam húzni a fejemet a nyílásból, de úgy tűnt, mintha összeszűkült volna és nem tudtam magam kirántani. A sötétségbe meredtem. Elkezdtem feszegetni a kezemmel a nyílás szűk keretét. A cipőm orrával belerúgtam a talajba és megcsavarodtam, megpróbálva oldalról kiszabadítani a fejemet. Elakadt a lélegzetem. Bár sötét volt, lehunytam a szememet, mert attól féltem, hogy meglátom azt az akármit, ami suttogott.
– Játszani – suttogta a hang.
Egyre közelebb jött, akármi is volt, egyre közeledett. Éreztem a lélegzetét, olyan édeskés volt, mint a rothadó gardéniáké. Annyira édeskés, hogy rossz volt belélegezni a szagát. Úgy éreztem, mintha fojtogatnának. A szemem könnybe lábadt.
– Játszani.
Végül leszegtem az államat és sikerült a fejem többi részét kicsúsztatnom. Megcsapott a napfény és háttal beleestem a szederbokorba.
– Engedj ki játszani.

Vélemény, idézetek

Kapcsolat

>>> Jelentkezz be a kapcsolat adatok megjelenítéséhez <<<

Nem küldhetsz hozzászólást!