Helmuth von Glasenapp - Az öt világvallás

Könyvek:  Főkönyvmoly
Helmuth von Glasenapp - Az öt világvallás

Fülszöveg

Fülszöveg: A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást – bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám – ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az „örök világtörvény vallásai” és az „isteni kinyilatkoztatás vallásai”: a kereszténység és az iszlám között.

Vélemény, idézetek

     Vallásnak azt a - megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő- meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben. Az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez .a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre. Ma nyolc ilyen etikai fejlett vallást ismerünk: a bráhmanizmust vagy hinduizmust, a dzsainizmust [jainizmus], a buddhizmust, a kínai univerzizmust, a párszizmust, a zsidó vallást, a kereszténységet és az iszlámot. Közülük a hinduizmus, a buddhizmus, az univerzizmus, a kereszténység és az iszlám a hivők százmillióit mondhatja magáénak, ők együttesen a vallásos emberiség kilenctized részét teszik ki. Könyvünk feladata: ez utóbbiak tanainak és létformáinak megismertetése.
     Az öt nagy vallás két csoportra oszlik: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek.
A keletiek "az örök világtörvény vallásai"-ként jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, hanem a keletkezés és elmúlás egymást követő, váltakozó folyamatában szüntelenül megújul. Olyan immanens [belső] törvényszerűség uralkodik felette, amely a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza. Emellett másodlagos jelentőségű, hogy a minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli-e, vagy pedig ezt az elvet a világ felett és a világban működő isten megnyilvánulásában, manifesztációjában látják.
A "történeti istenkinyilatkoztatás" nyugati vallásai viszont a kozmosznak és lakóinak létezését a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből eredeztetik. Ez az isten mindent a semmiből hozott létre, és autonóm módon, korlátlan hatalommal, kifürkészhetetlen elhatározása szerint, szigorú terv értelmében uralkodik mindenek felett. E vallások szerint a világ valamikor, egy meghatározott időpontban keletkezett, és egyszer véget is fog érni. A világ teremtése és a világ vége közötti időszakban játszódik le egyszerien és megismételhetetlenül a világtörténelem történeti folyamata. A két felfogás mélyreható különbsége nyilvánvaló. Az előbbi a világot "sub specie aeternitatis" [az örökkévalóság szempontjából] tekinti, számára minden történelmi eseménynek csupán átmeneti, az örökkévalóság mércéjével mérve csekély és a kozmoszhoz képest korlátozott és közvetett jelentősége van.
    A másik nézet szerint ellenben a csak néhány évezredre terjedő, szűk területen lejátszódó történelmen belül minden egyes történelmi esemény döntő fontosságú nemcsak önmagában, hanem azért is, mert az egyének cselekvése határozza meg a sorsot, amely rájuk a világvégét követő egész örökkévalóságban vár. Szükségtelen külön hangsúlyozni, hogy az idő kérdésében elfoglalt alapvetően eltérő álláspontok döntő hatást gyakorolnak a hivők gondolkodásának és életének legkülönfélébb területeire, más vallások követőihez való viszonyukra és számos más vonatkozásban is. Ezért a Hindukus ilyen értelemben a vallástörténet nagy szellemi vízválasztójának tekinthető. Terrnészetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt is, ott is létrejöttek olyan tanítások, amelyek a két ellentétes felfogás között átmenetet jelentenek.
     A következőkben először az örök világtörvény vallásaival foglalkozom, mivel ezek időben megelőzik a történeti istenkinyilatkoztatás vallásait. A bráhmanizmussal kezdem, mivel a karma tana már az ősi upanisadokban (i. e. 9-8. század?) megjelent, ezt követi az i.e. 6. században keletkezett buddhizmus. A kínai univerzizmusról ezután lesz majd szó, mivel ez Buddha kortársainak, Lao-cének és Konfuciusznak tanításaiban nyerte el máig érvényes kifejezési formáját. A sort a történeti istenkinyilatkoztatás két vallása, a kereszténység és az iszlám fejezi be, amelyek mindketten lényegesen későbbi eredetűek. Annak gyakorlati igazolása, hogy a kínai vallásokat az indiaiak után tárgyaljuk, noha az univerzizmus alapeszméi jóval Lao-ce és Konfuciusz előtt léteztek már, elsősorban abban keresendő, hogy a buddhizmus ma Kína harmadik vallásának számít, és a kínai eredetű tanokhoz való viszonyára röviden ki kellett térni.
     Az etikailag fejlett vallások története a föld keletkezése óta eltelt sok millió évhez viszonyítva vagy az ember első megjelenése óta elmúlt bosszú időszakhoz képest, de még a világtörténelem közelebbről ismert hat évezredével összehasonlítva is, csak rövid, alig három évezrednyi időszakra tekinthet vissza. Erre a körülményre kezdettől fogva figyelemmel kell lennünk, hogy e vallásokat megfelelő időbeli távlatból vizsgálhassuk. Csak ha az etikailag magasrendű vallási formák kialakulását megelőzően már eltelt roppant időszakra gondolunk, akkor érthetjük meg, miért mutatható ki még mindig oly sok primitív maradvány ezekben a magas fejlettségi fokot elért vallásokban, és ennek alapján világossá válik, hogy létrejöttük és elterjedésük az emberiség szellemi életének történetében nem tekinthető végállomásnak.
 
 
Ha szeretnéd megérteni a vallást / vallásokat, akkor ezt a könyvet ne hagyd ki!!!!

Kapcsolat

>>> Jelentkezz be a kapcsolat adatok megjelenítéséhez <<<

Comments   

# Schnee Eva 2014-11-04 23:03
Nagyon megkoszonnem ha elkuldened .

Nem küldhetsz hozzászólást!